2012.január 05-i cikk

"Ukrajna egyik gyöngyszeme, a Krím-félsziget egykor a szkíták lakóhelye volt. Szimferopol város közelében feltárták ősi fővárosának épületeit. Az ukránok el szeretnék érni, hogy őseink építészeti remeke felkerüljön az UNESCO Világörökségi listára.

Az eddig halott szkíta város újra megtelhet élettel és jövőre talán régészeti park is nyílhat az egykori lakóházak és paloták helyén, ahol bemutatják az egykori város múltját. Jurij Zajcev, a krími régész a sajtónak azt nyilatkozta, hogy terveznek egy szkítákról szóló filmet, amelyben bemutatnák a híres ókori nép mindennapjait.

Tatárok és oroszok

A régi turisztikai ismertetőkben még az állt, hogy Szimferopolt II. Katalin cárnő alapította 1784-ben, eszerint a település csak kétszáz éves lenne. A krími tatárokat elűző szovjet vezetés nem akart büszkélkedni a középkori fejedelemség értékeivel, de nem akarták visszavezetni múltjukat a nomádnak és barbárnak tartott szkítákra sem. A szakértők az elmúlt húsz évben már rávilágítottak arra, hogy a város nem volt lakatlan az oroszok megérkezésekor, hanem a modern település nyugati szárnyán a krími tatárok által lakott Fehér Mecset (Akmeszkit) emelkedett, melyet a 15-16. század fordulóján alapíthattak, előtte pedig a történeti források Kemecsit, a kis erődöt emlegették.

Feltáruló szkíta város

Krím-félszigeten, ahogy Ukrajna más területein, a tudományos szakemberek büszkék a szkíta elődökre, akik az ókorban fejlett műveltséget teremtettek. De nemcsak ők kezdték el átírni történetüket, hanem a kulturális örökségvédelmi szakemberek is úgy vélték, hogy kétszáz év helyett már kétezer évvel korábban állt ezen a helyen egy szkíta város, Neapolisz, vagyis Új Város, melyet valószínűleg Kr. e. 185-ben alapítottak. Erről a fenséges településről a tudománynak már 200 éve van tudomása, ugyanis az új, orosz város építkezése idején feltárult néhány ókori emlék. Azóta kiderült, hogy Neapolisz, vagyis Újváros egy jól védhető, a tengerhez közel eső részen. A szkíták központja ötszáz évig virágzott, csak a 3. századi gót invázió idején néptelenedett el.

Paloták és kurgánok

A várost erős védelmi fal vette körül, melyet a régészek alaposan feltártak. Megtalálták a palota romjait és királyi kurgánsírokat is. Argotasz és Szkilurusz király mauzóleuma viszonylag épen vészelte át az évszázadokat. De előkerültek a közrendűek házai is.1999-ben az ukrán régészek fantasztikus leleteket ástak elő a romok alól. Szkíta királyi sírköveket találtak, melyek egyedülállóak az észak- fekete-tengeri régióban. A feliratok görög nyelven maradtak fenn, de előkerültek latin betűs feliratok is. Az egyik legrégebbi sztélé Argotasz királyról szól, aki úgy vélte, hogy Szkítia függetlenségét a gazdag legelők és a lovak biztosítják. Kiderül, hogy a király felesége Kamaszaria királynő volt, aki a kercsi Boszporuszi királyságból származott. A frigyből született Szkilurusz király, akinek nyolcvan fia közül Palakusz örökölte az atyai trónt. Ő volt az utolsó szkíta uralkodó, akinek neve szerepel az antik forrásokban."

OB

forrás:  internet