Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |

2019. február 02. 11:13 - Kapronczay Gyécső

Őseink középkori történetének összefüggései

avagy őseink a bercelek (is)

A magyarok, berszilek és a kazárok korai történetének összefüggései

"Az alábbi cikkünkben a Fekete-tengertől északra elterülő sztyeppéken pusztákon élő magyar törzsszövetség érdekes kapcsolatrendszerét próbáljuk meg jobban megvilágítani. A magyar néphez több török és szkíta rokonnép csatlakozott, ezek közül a mostani írásunkban a berszilek történetét és a Kazár Kaganátus helyzetét vizsgáljuk meg közelebbről. Kiemelten fontos a magyarok korai őseink történetének és a kazárok kapcsolatának vizsgálata, hiszen a mai közgondolkodásban igencsak torz kép él a kazárokról, illetve a kazár-magyar kapcsolatokról. A cikkünket azért is tesszük most közzé, mert Ceglédbercelen – mely terület a lovas-nomád népek kedvelt megtelepedési helyszíne volt – két hét múlva (február 15-én) Bíró András Zsolt antropológus (a Kurultaj főszervezője) tart előadást a művelődési központban.

Ceglédbercel Pest Megyében, Albertisa és Cegléd között helyezkedik el, Budapesttől mintegy 60 km-nyi távolságra délkeleti irányban. A ceglédi kistérség területén biztosan állítható, hogy honfoglaló őseink megtelepedtek, erről a számos honfoglalás-kori leletanyag ad tanúbizonyságot. Ceglédbercelen a Gerje patak mentén régészek X. századi leleteket találtak. Ezenkívül a település határában jelentős avar kori emlékekre is bukkantak, tehát a lovas-nomád népek kedvelt megtelepedési helye lehetett a térség. Külön kiemelendő, hogy a honfoglalás kori települést a magyar törzsszövetség egy igen érdekes történetű törzse a berszilek (azaz magyarul bercelek) alapították. A berszilek nevéből erednek a későbbi Bercel helységneveink és a Bercel keresztnév is. A középkori Magyarországon több település nevében is megtalálható a szó, ebből nagyjából kikövetkeztethető, hogy a berszilek merre telepedtek meg hazánk területén.

Türk harcosok a VI-VIII. században - Angus McBride festménye

Türk harcosok a VI-VIII. században – Angus McBride festménye

Berszilek, kazárok, magyarok

A Berszil egy lovas-nomád nép volt, amely a kabarokhoz hasonlóan csatlakozott az egyre erősebbé váló magyar törzsszövetséghez. Történészeink legelfogadottabb elmélete szerint éppen a Kazár Kaganátus ellen lázadó, majd csatátvesztő kabarokkal együtt álltak be a magyar hadrendbe. A magyarok abban az időszakban (IX. század első harmada) egy igen domináns hatalmat kezdetek kiépíteni a Fekete-tenger északi partján, a Dnyeper és a Don folyók között. A IX. század elejétől a magyar hadak már rendszeresen támadták a Kazár Kaganátust, ahol nemrég vette fel a kagán, és a szűk uralkodóréteg a zsidó vallást (nagyjából a VIII. század végén vagy a IX. század elején). Egyes történészek véleménye szerint a kabarok (és velük együtt a berszilek is) éppen a judaizmus “bevezetése” ellen lázadtak fel a kazár kagán uralma ellen. A kazárok feltehetően a török (valószínű a türk/turk megnevezés itt még a szkíta elnevezést fedi) lásd TURK, ogur-bolgár törzsekből kivált népek lehettek, a származásuk és a későbbi “Kazár Birodalomnak” nevezett államalakulat története is érdekes és szerteágazó történet. Annyit mindenképpen érdemes tudni róluk, hogy valamikor a VII. század közepén a Kaukázustól északra a Volga és Don által határolt területen alakult meg államuk. A szkíta népek a megszálló (cc 630-ban) Nyugati-türk Birodalomból függetlenedve több nomád és félnomád népet összefogva (onogur-bolgárok, szavírok, iráni-alán törzsek) alkották meg a kaganátust. A berszilek az egyik államalkotó eleme volt a Kazár Birodalomnak, valószínűleg közeli rokonnépek lehettek, mert a berszileket sok esetben együtt emlegették a kazárokkal, még a korábbi közép-ázsiai lakhelyükön is (az oguz – ujgur törzsszövetség részeként).

A kazárok hatása kiemelten fontos volt történelmünk szempontjából. A magyarok kapcsolata a kazárokkal a szövetségesi státusznak felelhetett meg leginkább. A sokszor emlegetett magyar alárendeltségi viszonyt egyetlen – néhol ellentmondásos – forrásból feltételezi több történészünk. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár: De administrando imperio (A birodalom kormányzásáról) című művének magyarokra vonatkozó szakaszából olvashatjuk az ide vonatkozó részletet:

“A türkök népe [értsd: magyarok] régen Kazáriához közel szerzett magának szálláshelyet, azon a helyen, melyet első vajdájukról Levediának neveznek [...] Abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem szabartoi aszphaloinak [...] A türkök [magyarok] hét törzsből álltak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt [....] Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig, s minden háborújukban együtt harcoltak a kazárokkal. Kazária fejedelme, a kagán, vitézségükért és szövetségükért nemes kazár nőt adott feleségül a türkök első vajdájának [...]“

Mindenesetre az arab földrajzi irodalom nagyjainak műveiből azt az adatot olvashatjuk a korszakra vonatkozóan, hogy a magyarok hadereje kétszer akkorra volt mint a kazároké. Azonban az biztosnak látszik, hogy a magyarok 810-ben már lerombolták a kazárok Don jobb parti erődítményeit. Majd  a kaganátus követsége segítséget kért a Bizánci Birodalomtól és feltételezhető, hogy az egyre erősödő magyarok ellen építették fel a 830-as években- bizánci segítséggel – Sarkel várát. Ebben az időszakban váltak ki a Kazár Birodalomból a belháború hatására a nyugaton élő törzsek – feltehetőleg köztük a berszilek is – és csatlakoztak a magyarokhoz. A IX. század végére a berszilek betagozódtak a magyarok törzsrendszerébe. A Kárpát-medencében – a középkori helységnevekből következtetve – 4 településnévről gondoljuk, hogy a letelepült berszilek emlékét őrizték meg.

 

Sarkel, azaz Sárhely várának feltárása – légifotón

A berszilek korai története

A Berszilek előtörténetéről kevés adat maradt fenn és azok is eléggé ellentmondásosak, ezért írásunk végén foglalkozunk ezzel a kérdéskörrel.  Az ujgur feliratokban és bizánci szövegekben fellelhetjük nyomát egy barsil nevű népnek. A kutatók szerint a berszilek a V.-VI. században érkezhettek keletről a Kaukázus előterébe.  A Kaukázustól északra több forrás is megemlíti a bärsil (ez a szó török alakja) nevű népet, illetve a Berzilia, Barsalia nevű területet A barsilok nyugati ága a kazárok közé integrálódhatott be, majd a kazár belháborúban kiváltak a kabarokkal együtt – a fent ismertetett módon – majd a magyarok törzsszövetségébe tagozódtak be. Viszont a 756-ra datált terhi ujgur feliraton is megtaláljuk a berszil és kazár népneveket, méghozzá egymás mellett felróva. Azonban ugyanekkor a volgai-bolgároknál is fellelhetjük a törzsnevüket, és arra is született teória, hogy a berszilek egyes törzsei már korábban csatlakozhattak a magyarokhoz. Végszóképpen azt a legvalószínűbb következtetést vonhatjuk le, hogy a berszilek a honfoglaló törzsszövetség tagjaként érkeztek a Kárpát-medencébe, teljes mértékben betagozódva a magyar törzsrendbe. Így a mai magyarság ősei részét képezik. Majd letelepülve megőrizték ősi törzsnevüket, amely megjelent a Bercel településnevekben."

író: Bíró Csaba
forrás: http://kurultaj.hu/

(A narancs színnel jelölt szövegek, betoldások a szerkesztők bejegyzései. (Kivéve mobilnézeten, ott a linkek is narancs színnel jelennek meg.)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nimrodnepe.blog.hu/api/trackback/id/tr2514603648

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |
süti beállítások módosítása