Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző és politikai (jól)Megmondó-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |

2018. szeptember 17. 16:06 - Gyecso

Ezeket felejtette el megköszönni nekünk a világ és Európa

...avagy indo-európaitól jót ne várj! "Mentsd ki a fuldoklót és hátbaszúr!"

"Magyarország mindig is egyedi, különleges hely volt, sziget a népek tengerében. Talán ezért is lett a magyar ember is egyedi gondolkodású, különleges. Találmányok, amikre büszkék lehetünk! (Hozzáteszem, hogy nemhogy köszönetet nem várhatunk el az úgynevezett indo-európaiaktól, hanem még ahol csak tudták lopták találmányainkat, kultúránkat, történelmünket. szerk.)

Összeállítás a legjelentősebb, legérdekesebb magyar találmányokról, feltalálókról:

1616 – MACHINAE NOVAE – Verancsics Faustus (1551-1617) püspök, politikus, író, filológus, történetíró, tervezőmérnök, aki kocsikat, hajókat, szélturbinát, sajtoló- és zúzógépeket, ostromgépeket, markológépet tervezett. 1616-ban megjelent Machinae Novae című művében szerepelt az első ejtőernyő s az első lánchíd leírása. Ő a mentőöv és a hordozható kötélhíd feltalálója is.

1769-1770 körül – SAKKOZÓGÉP, BESZÉLŐGÉP – Kempelen Farkas (1734-1804) polihisztor, természetbúvár, a XVIII. század egyik legjelentősebb magyar tudósa 1769-ben egy sakkozógépet készített, amely Török néven vált híressé. A gépben ugyan egy ember is el volt rejtve, a találmány újszerűsége abban állt, hogy rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott. 1770 táján – elsőként a világon – beszélőgépeket szerkesztett, melyek a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakították át.

1820-23 – NEMEUKLIDESZI GEOMETRIA – Bolyai János (1802-1860) matematikus 1820-23 között kidolgozta az abszolút geometriát, elmélete a nemeuklideszi geometriáról 1831-ben jelent meg apja, Bolyai Farkas munkájának függelékeként (Appendix).

1836 – BIZTONSÁGI GYUFA – Irinyi János (1817-1895) vegyész 1836-ban kidolgozta és szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. (A foszforos gyufa fejében ólom-peroxiddal helyettesítette a kálium-klorátot.) 1839-40-ben létrehozta saját gyárát Első Pesti Gyújtófák Gyára néven.

1860 – DINAMÓ – Jedlik Ányos (1800-1895) természettudós az egysarki villámindítóval, az első unipoláris géppel való kísérletezései során fedezte fel 1859-60-ban a dinamóelvet, az elektromos öngerjesztés elvét. Mivel a közzétételt elmulasztotta, világszerte Siemenst tekintik a feltalálónak. Nevéhez fűződik a villanymotor (villámdelejes forgony) és a szódavíz-készítés feltalálása is.

1866 – TORPEDÓ – Luppis János (1813-1875) tengerésztiszt az osztrák-magyar haditengerészet fregattkapitánya R. Whitehead angol feltalálóval közösen készítette el torpedóját, ami a maiakhoz hasonló fegyver volt. Sorozatgyártását 1868-ban kezdték meg, első harcszerű bevetése 1877-ben, a perui polgárháborúban történt, tömegesen először az orosz-japán háború tengeri ütközeteiben használták.

1885 – TRANSZFORMÁTOR – Zipernowsky Károly (1853-1942), Déri Miksa (1853-1938) és Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) mérnökök közösen nyújtották be Javítások indukciós készülékeken villamos áramok transzformálása céljára című szabadalmukat, amellyel megalkották az első energiaátvitelre alkalmas, zárt vasmagú transzformátort.

1891 – EÖTVÖS-INGA – Eötvös Loránd (1848-1919) fizikus 1888-tól a gravitáció kutatására kifejlesztette a már életében róla elnevezett torziós ingát, amellyel egyaránt lehetett végezni alapkutatást (a gravitáló és a tehetetlen tömeg arányosságának kísérleti vizsgálata) és alkalmazott kutatást (geofizikai mérések, olajkutatás). 1891-ben készült el az első horizontális variométer, az Eötvös-inga.

1892 – TELEFONHÍRMONDÓ – Puskás Tivadar (1844-1893) elektrotechnikus 1892-ben az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában, majd még 18 országban bejelentette Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére megnevezéssel a telefonhírmondó, a mai rádió elődjének szabadalmát. Puskás a világon az elsők között fejlesztette ki a telefonközpontot.

1893 – PORLASZTÓ – Bánki Donát (1859-1922) és Csonka János (1852-1939) gépészmérnökök feltalálták a karburátort, a motorok által igényelt levegő-üzemanyag keverék előállítására szolgáló szerkezetet, köznapi nevén a porlasztót, amelyet 1893-ban szabadalmaztattak. Ők voltak a magyarországi motorgyártás megteremtői is.

1904 – VOLFRAMSZÁLAS IZZÓ – Just Sándor (1872-1937) és Hanaman Ferenc (1878-1941) magyar származású bécsi mérnökök 1904. december 13-án, már az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. mérnökeiként Budapesten szabadalmaztatták a volfrám izzószál gyártási eljárását. Volfrámszálas izzót (villanykörtét) először az Egyesült Izzó gyártott, és Európa-szerte Tungsram márkanéven vált ismertté.

1908 – BOLYGÓMŰVES SEBESSÉGVÁLTÓ – Galamb József (1881-1955) gépészmérnök találmánya volt az elsőként a Ford T-modellnél alkalmazott bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor.

1919 – TELEHOR – Mihály Dénes gépészmérnök, a távolbalátás nemzetközileg ismert úttörője 1919-ben mutatta be tökéletesített Telehor nevű készülékét, amely több kilométeres távolságra közvetített állóképeket, azaz valójában képtávíró volt. Továbbfejlesztve azt, 1929-ben a berlin-witzlebeni rádióállomás – először a világon – mozgó televíziós közvetítést adott. Ő tekinthető a mai értelemben vett hangosfilm feltalálójának, mivel már 1922-ben jelentkezett egyik legjelentősebb találmányával, a Projectophon-nal, amellyel nemzetközi szinten is elismerést nyert a hangosfilm területén, 1930-ban pedig a phonokerék megalkotásával sikerült megoldania a kép és a hang szinkronját.

1928 – POROLTÓ – Szilvay Kornél (1890-1957) gépészmérnök, tűzoltóezredes. 1928. június 30-án szabadalmaztatta a Szilvay-féle tűzoltó berendezést, tűznek oltóporral vagy habbal való oltására.

1928 – HELIKOPTER – Asbóth Oszkár (1891-1960) mérnök az I. világháború után több éves kísérletezés eredményeként megépítette légcsavarral felszerelt és kormánysíkokkal stabilizált helikopterét. Az ő gépe volt az első, amely valóban egy helyből, függőlegesen szállt fel 1928. szeptember 29-én.

1928 – TORLÓSUGÁR-HAJTÓMŰ – Fonó Albert (1881-1972) gépészmérnök 1928-ban kidolgozta a nagy magasságban hangsebességnél gyorsabban haladó repülőgép számára alkalmas hajtóművet, amelyet légsugár-motornak nevezett el. A repülőgép-sugárhajtómű feltalálásban mindenki mást megelőzött.

1930 – C-VITAMIN – Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas orvos, biokémikus. A sejtlégzés tanulmányozása során a paprikából 1930-ban sikerült izolálnia a C-vitamint, amelyet – utalva az anyag skorbutot megszüntető hatására – aszkorbinsavnak nevezett el.

1934 – STRESSZ – Selye János (1907-1982) kanadai magyar orvosbiológus, kémikus. 1934-ben ő írta le először a stressz fogalmát, majd kidolgozta a stressz-elméletet.

1934 – NUKLEÁRIS LÁNCREAKCIÓ – Szilárd Leó (1848-1964) magyar születésű amerikai fizikus, biofizikus 1934. március 12-én szabadalmi bejelentést tett a nukleáris láncreakció energiatermelésben való alkalmazása tárgyában, valamint 1936-ban az atombomba működésével kapcsolatban (ez utóbbi titkos maradt). Wigner Jenővel és Teller Edével együttműködve 1939-ben megtalálták az atommag-hasadásból származó neutronokat, amelyek a láncreakciót létrehozzák. 1942. december 2-án beindították a világ első atommáglyáját, amely létrehozta a szabályozott láncreakciót.

1942 – ATOMREAKTOR – Wigner Jenő (1902-1995) Nobel-díjas magyar születésű amerikai fizikus, az első atomreaktor megvalósítására hivatott csoport vezetője. 1942 decemberében működésbe lépett az első reaktor, s az atomtitok birtokában elkészült az amerikai atombomba is. A II. világháború után fejlesztette ki a plutónium-reaktort. Ő javasolta a grafitos lassítás helyett a vízzel történő lassítást és hűtést.

1943 – GOLYÓSTOLL – Bíró László (1899-1985) magyar születésű argentin újságíró. 1943. június 10-én Argentínában szabadalmazták golyóstollát, amelyet először Eterpen néven hoztak forgalomba, a franciák pedig BIC (Biró Crayon) néven árusították.

1945 – SZÁMÍTÓGÉP – Neumann János (1903-1957) magyar születésű amerikai matematikus First Draft of a Report on the Edvac című, 1945-ben megjelent művében írta le azokat az alapelveket, amelyeket azóta a tudományos világ Neumann-elvek-ként tart számon. Felismerte, hogy a számítógépben nemcsak az adatokat, hanem a műveleti utasításokat, vagyis programokat is lehet tárolni. Az EDVAC 1949-ben készült el, az első Neumann-elvű számítógépet (EDSAC) Angliában építették meg.

1946 – HOLDRADAR – Bay Zoltán (1900-1992) magyar születésű amerikai fizikus, akadémikus a II. világháború után 1946. február 6-án világraszóló jelentőségű eredményt ért a Holdról visszavert radarjelek észlelésével, amelyet mai napig használatos jelismétlési és jelösszegzési ötletének megvalósítása tett lehetővé.

1948 – HOLOGRÁFIA – Gábor Dénes (1900-1979) Nobel-díjas magyar születésű angol elektromérnök 1948-ban felfedezte a holográfiát, azaz a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárást, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.

1952 – HIDROGÉNBOMBA – Teller Ede (1908-2003) magyar születésű amerikai fizikus, a hidrogénbomba atyja. 1952. november 1-jén sikerrel próbálták ki az első kísérleti hidrogénbombát, amelynek előállításában kiemelkedő szerepe volt. Elsősorban a magfizika, a termonukleáris folyamatok elméletében elért kutatási eredményei jelentősek.

1964 – BASIC NYELV – Kemény János (1926-1992) magyar születésű amerikai matematikus, a BASIC programnyelv egyik szülőatyja. 1964-ben kollégájával, Thomas Kurtzzal kidolgozott egy, a számítógépek időosztásos működését lehetővé tevő rendszert, majd a BASIC néven ismert számítógépes programnyelvet, amellyel lehetővé vált, hogy az addig csak kutatóknak hozzáférhető misztikus számítógépen diákok is dolgozhassanak.

1974 – MICROFLOPI – Jánosi Marcell (1931-2011) gépészmérnök, konstruktőr a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) kifejlesztette az MCD típusú hajlékonylemezt. A floppy disk vagy floppy adattároló eszköz, ami egy mágnesezhető felületű vékony, hajlékony lemezből és egy azt védő négyszögletes, keményebb műanyag tokból áll. (A szabadalmi idő lejártakor Jánosi nem hosszabbította meg azt, ezért bárki felhasználhatta találmányát.)

1974 – BŰVÖS KOCKA – Rubik Ernő (1944-) építész, belsőépítész 1974-ben kitalálta, 1976-ban szabadalmaztatta a Rubik-kocka néven világhírűvé vált térbeli logikai játékát.

1976 – BÉRES-CSEPP – Béres József (1920-2006) tudományos kutató a róla elnevezett cseppek feltalálásával lett világhírűvé. Az általa készített szer a nyomelemek pótlásával visszaállítja a szervezet biológiai rendjét és erősíti immunrendszerét. A Béres-cseppet 1976-ban már szabadalom védte.

1980-as évek – MICROSOFT-FEJLESZTÉSEK – ifj. Simonyi Károly (1948-) magyar származású amerikai informatikus, szoftverfejlesztő, aki egyik vezető fejlesztője volt a Windows operációs rendszernek, a Word szövegszerkesztőnek és az Excel táblázatszerkesztő programnak.

2004 – ÜVEGBETON – Losonczi Áron (1978-) építészmérnök, aki friss diplomásként, egy posztgraduális képzésen Stockholmban alkotta meg a Light-Transmitting Concrete (fényáteresztő beton) első betűiből LiTraConnak nevezett anyag prototípusát. Az amerikai Time magazin 2004 legjelentősebb találmányának minősítette a fényáteresztő betont.

2006 – GÖMBÖC – Domokos Gábor (1961-) és Várkonyi Péter (1979-) a Budapesti Műszaki Egyetem oktatói fedezték fel ezt a különleges tulajdonságú háromdimenziós testet, amelynek specialitása, hogy összesen két – egy stabil és egy instabil – egyensúlyi helyzete van.

2013 – ONKOKÉS – Takáts Zoltán kémikus, az Imperial College kutatója által feltalált intelligens sebészi kés, az iKnife operáció közben folyamatosan informálja az orvost az érintett szövet kémiai jellegzetességéről és arról, hogy tartalmaz-e rákos sejteket."

 

Forrás és kép: www.magyarorszagom.hu

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nimrodnepe.blog.hu/api/trackback/id/tr8614241899

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző és politikai (jól)Megmondó-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |