Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző és politikai (jól)Megmondó-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |

2018. július 22. 14:17 - RlGODON

Az ostor

"Az ostor állathajtó és terelő eszköz, amely fa nyélből és a ráerősített szíjból vagy kenderkötélből áll. 

11705092_889682641103894_2427657202058435364_n.jpg


Miért karikás a karikás ostor?

A karikás ostor nyelét és az ostorszíjat összekötő fém karika miatt lett karikás a karikás ostor. Lehet olyan változata is, amelynél az ostorszíjat megtoldják egy vendégnyakkal, amit szintén karikákkal kapcsolnak össze. A fém karika megkönnyíti az ostor járását és jobban irányítható lesz tőle. Az alföldi csikósok készítettek ilyen ostorokat először. Hátránya, hogy a karikáknál jobban használódik a bőr, valószínű emiatt a csikósok körében új típus kezdett elterjedni a XIX. század vége felé, amelyet még mindig karikás ostornak hívtak, jóllehet már egy szem karikát sem tartalmazott. Ennél az új típusnál a telek rögzítési módja változott meg: mélyen kötötték a nyélre, a nyélderékra.

Az ostor részei:

Miért csattan az ostor?

Amikor az ostort készítik, akkor a végére az ún. sudárt kötik. Megfelelő technikával használva a sudár átlépi a hangsebességet (330 m/s) és hangrobbanás keletkezik. Ez a csattanás vagy népiesen: cserdítés, pattintás, harsintás…

Kik használták/használják?

A szép ostor nem csak munkaeszköze, hanem dísze is volt a pásztoroknak, de elsősorban állathajtásra és terelésre használták, ahhoz is inkább a hangját. Az állatot csak akkor ütötték meg vele, amikor távolabb került a gulyától, csordától stb., ekkor a pásztor ráütött az ostorral. Néhány alkalom elég volt, hogy az állat megtanulja csattanás = fájdalom = vissza a többiekhez. (Hasonló célt szolgált a láncos bot is.) Amikor legközelebb kezdett elkóborolni valamelyik állat, akkor a pásztornak már nem kellett utána mennie, hanem elég volt csattintania és az állat már jött is vissza a többihez.

Más-más állatfajtához más-más típust használtak, mivel egyik állatnak érzékenyebb a bőre, mint a másiknak (Nem a sérülés okozása volt a cél!). Pl. a fehér marhánál suhogót használtak, mert elég volt csak meglegyinteni, míg a bivalyra rá kellett vágni a kancsukával.

Az állattartás visszaszorulása miatt már alig maradtak pásztorok, akik „élesben” használnak ostort. Ezzel szemben a népi hagyományőrző csoportok és a barantások körében alapfelszerelés. Tovább a felnőttjátékok között is népszerűek egyes fajták.

Az ostor mint jelkép:

A Hoppál Mihály írja a Jelképtárban: „A fáraók korából ismert uralkodói jelvény szimbolikus jelentése tömören: uralkodás valami felett (emberen, állatokon). Az egyszerű hajtószerszám fokozatosan emelkedett az erő, a hatalom jelképének rangjára.

Attilát Isten ostorának nevezte el a középkor, s a türk Ilterisz kagán neve magyarul annyit tesz: „népterelő”. A nomádok kezében ma is mindennapi segítőtárs a korbács, a rövid nyelű ostor. A férfiak munkaeszköze lévén, az idők folyamán a férfiasság jelképe lett (az alaki hasonlóság szintén alkalmassá tette erre az azonosításra).""



Kép és szöveg innen: ostorkeszites.hu

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nimrodnepe.blog.hu/api/trackback/id/tr7714128253

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző és politikai (jól)Megmondó-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |