Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző és politikai (jól)Megmondó-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |

2018. június 27. 14:49 - Gyecso

Heten voltak, vagy mégsem?

A Kiói csata és az elfeledett hun vezérek

Ismerjük a bebiflázott szöveget. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Tétény. P mester leírása szerint a Hetumoger vagyis a hét magyar.

    Álmos és a másik hat vezér, a Képes krónika illusztrációja forrás: wikipédia

Na már most, tudjuk, hogy a honvisszafoglalás előtti időben több rokon nép élt egymás mellett, néha jó néha rossz viszonyban. Az erőviszonyok többé kevésbé kiegyenlítettek voltak.  Viszont mi volt annak az oka, hogy bár a keletet végig száguldozó őseink csatákat nem vesztettek, viszont igazi erejük a honvisszafoglalás idején nőtt meg annyira, hogy egyetlen más államalakulat, mondjuk úgy birodalom nem kekeckedhetett velünk. Miről is van szó?!

Tudnunk kell, hogy az iskolákban a fejünkbe  verték hogy róma volt a "non plus ultra" egyben vagy külön  kelet és nyugat.  Mit tanultunk? Ők voltak a császárok mind hadászatban mind kultúrában, mind civilizáltságban, vagy mégsem? Hát nagyon úgy néz ki hogy mégsem. Viszont erről majd egy másik cikkben részletesebben tájékozódhatunk.

Visszatérve a témánkra, volt 7 magyar vezér aki minden csatáját megnyerte, bejött a Kárpát-medencébe és az akkori világ legerősebb államát hozta létre. Na de hogy? Mindez visszavezethető ősi évezredek óta gyakorolt szokásunkra a manapság vérszerződésnek nevezett aktusra. Valószínűsíthető, hogy a régi korokban ezt  Eskünek hívták. Így mindazon népeink akik egy tőről fakadtak magukat a régi korokban esküzőnek (askuza), esketőnek (askata, askatan) nevezte magát, mint szövetség, nem önelnevezés.  Mai elnevezés a görög nyelvből terjedt el a Scytha azaz Szkíta is visszavezethető az eskető szavunkra.

Újra térjünk vissza a fő vonalhoz. Anonymus azaz P. mester mit is ír?

"Miután pedig az oroszok vidékét elérték, minden ellenszegülés nélkül egész Kiev városáig hatoltak. Midőn Kiev városán keresztülmentek, a Dnyeper folyón áthajózva meg akarták hódítani az oroszok országát. Akkor az oroszok vezérei ezt észrevéve nagyon megijedtek, mivel hallották, hogy Álmos vezér, Ügyek fia, Attila király nemzetségéből származik, akinek az ő elődeik évi adót fizettek."

Ekkor az oroszok segítségül hívták a qunokat (CHUN, HUN), így az oroszok és a chunok  szövetségben harcoltak Álmos szkíta népe ellen. Sokan nem értik P. mester miért ír kunokat, mikor azok majd csak a 11. században jelennek meg európa határainál először.  Sokan Besenyőknek gondolják  vagy a kunok visszavetítésére gondolnak a krónikában. De a legegyszerűbb válaszra valamiért senki nem gondol.  Tudnunk kell hogy a ma ismert magyar népcsoport akiket ma kunoknak hívunk azok ténylegesen csak a 11. században érkeznek. Viszont ők magukat nem kunoknak hívják, ők a Kumán (Cuman, Couman) népesség. Eredendően Ők kumánok voltak, csak mi magyarok neveztük és nevezzük őket mind a mai napig kunoknak. 

Na de a mi kijevi kunjaink  nem ezek a "kései" kumán kunok, vagyis nem a most kunnak nevezett népesség. Hanem az a népesség akiket a latin írók hunnak, qunnak neveztek. Tudnunk kell hogy a hun elnevezést egy kemény H hanggal ejthettük ezért a különböző népek hunnak, vagy kunnak érthették a nevüket.  Egyértelmű itt a kun az hun. Mindazon által hogy a szintén hét kun vezér közül kettő testvér volt és Attila leszármazottja. Álmos esetében minden krónikaíró leírja hogy ugyanabból a nemzetségből származott mint Attila. Azaz mind Attila, mind Álmos Mágóg, azaz Magor nemzetségéből származott. Viszont azt kevesebb krónika írja hogy Álmos közvetlen leszármazottja lett volna Attilának. Ez a kérdés még több kutatást kíván.

Viszont a lényeg, Álmos és vezérei csatát vívnak az oroszokkal és a chunokkal. A csatát győzedelmesen megnyerik.  A chunok a vesztett csata után felajánlják szövetségüket Álmos népének. Álmos és népe ezt elfogadja, a szövetségkötés megtörténik. A hét fejedelmi vezér és a hét chun fejedelmi vezér népeit egyesíti. Majd ezután következik az amit mi honvisszafoglalásnak ismerünk. A régészeti leletek azt mutatják, hogy a Kárpát-medencébe  térő honvisszafoglalás kori leletek 2/3 része ténylegesen visszatérő míg 1/3 része ténylegesen újonnan érkező népesség volt. 

kép: Magyarok Kijev előtt, Vágó Pál festménye forrás: Magyar Nemzeti Galéria
(A kép valószínűleg hibás, mert a 880-as években bár talán már valószínűsíthetünk kővárat Kijevben, viszont "ortodox" papokat még 200 évig biztos nem. Ez későbbi korok visszavetítése.)

Mivel a kunok/chunok népessége egyeztethető Attila fiainak keletre költöző népességével, így érthető hogy miért is szerették volna ha az egyesült nép és haderő birtokában visszaszerzik azokat a területeket melyek régen is az övék voltak. Az újonnan érkező rokon népek viszont régi új hazát találhattak maguknak egy erős nemzet szövetségében.

A teljesség igényével felsorolom a hét chun vezért is mivel velük együtt teljes a magyar honvisszafoglalás névsora:

Ed

Edömén

Et

Böngér

Ócsád

Vajta

Ketel

Mindösszesen ekkor 108 nemzetségről tudnak krónikáink, de bármennyien is egyesültek egy nagy népen belül, a katonai rendszer hetes felosztása és vezéri szerepe mindig megmaradt.

Mind Ed és Edemen népe visszatérőnek nevezhető, mind Álmos és Árpád népe részben visszatérőnek nevezhető, több rokon nép főleg Kálizok, chorezmiek, keletről érkező rokon és rokon türk népek kik Álmosékhoz csatlakoztak korábban ők valószínűleg újonnan érkezőnek nevezhetők.

Sajnos sokan nem foglalkoznak ezzel az egyesüléssel, mivel úgy gondolják, hogy csak néhány ember csatlakozott Álmosék népéhez, viszont ezt a régészet nem támasztja alá.

Az adatok kifejezetten azt mutatják, hogy katonailag Álmos és népe volt erősebb, talán népesség számban sem voltak kevesebben mint a chunok, viszont a mai magyar népesség elég nagy hányadát a visszatérő népesség teszi ki, amelyből következik, hogy legalább annyian voltak a chunok mint Álmos népe. Megkockáztatnám hogy többen de konkrét adatok híján nehéz lenne erről írni.

Érdekes hogy Árpád pontosan akkor kerül a magyar nép élére mikor a 7 magyar vezér és a 7 chun vezér szövetsége megköttetik. Vagyis mit mondhatunk erre? Bár Álmos már idős fejedelem volt még nem biztos hogy át kellett volna adni a hatalmat fiának Árpádnak, viszont átadja neki még életében.

Következik a hipotézis, melyre még bizonyítékaink nincsenek.

Mit tudunk? Állítólag a Turkokat (magyarokat) /ők lehettek a mi chunjaink/ legyőzik a Besenyők /vagyis helyesebben a besenyők szövetségében lévő magyarok kiknek akkori szövetségi elnevezése a Besgur lehetett/ ezzel bekergetve a Kárpát-medencébe őket. Ezt tudjuk hogy így nem állja meg a helyét. Mivel egy vesztes nép nem lesz hirtelen a kontinens legerősebb népe, akinek Bizánc is adót fizet.  Viszont láttuk, hogy a mai magyar nép két rokon nép egyesüléséből jött létre. Valószínű hogy a nyelvük ugyanaz volt. Álmosék népében bizonyosan sok volt a türk nyelvű népesség a csatlakozott népek miatt. Na de itt jön az érdekesség és a hipotézis.

Létrejön a szövetség a magyarok és a chunok között. Egyesül a két nép. Egy része a Kárpát-medencét választja ki hazájának, vagyis visszaszerzi  örökségét. Egy része visszamarad a Fekete-tenger északi vidékén. Álmos átadja a hatalmat Árpádnak, bár még valószínűleg nem kell átadnia. Arra is következtethetünk, hogy ő a keleten maradó népek felett uralkodik tovább. Mire következtethetünk?! Általában azt írják, hogy meghalt, 60-70 év között lehetett, viszont elég nagy a bizonytalanság, akár 50 körül is lehetett. Nem tudni, hogy nyelvi vagy vallási okai lehettek annak hogy voltak akik a Kárpát-medencébe való visszatérést választották és voltak azok akik a maradást. Valószínű inkább nyelvi, de az látszik kirajzolódni, hogy Árpád átvette a hatalmat a ma magyarnak nevezett nyelvű chunok és az ugyanezt a nyelvett beszélő Álmos népében lévő magyarok vezetésére. Akik úgy döntöttek, hogy visszaveszik ősi jussukat a Kárpát- medencét és újra régi fényébe emelik. A másik fele a népnek, amely valószínűleg inkább türk nyelvű lehetett az keleten maradt. Talán ezt a népet tovább vezette Álmos, vagy egy másik uralkodó.

A honvisszafoglalás után azt látjuk hogy létrejön újra a Kárpát-medencei Hungária azaz Magyarország Árpád vezetésével, tőle keletre egy másik állam melyet most Besenyőknek ismerünk.

Emellett érdekes tény, hogy évekig kutattuk és kutatja mindenki miért is hívjuk magunkat Magyarnak.  Ezernyi lehetőség van erre, én is rengeteget találtam. Pedig P. mester pofon egyszerű választ ad erre, és valahogy erre elég ritkán gondoltunk.

"A szcítiaiak ugyanis jó régi népek, s van hatalma Szcítiának keleten, mint fentebb mondottuk. Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet."

Azaz Mágóg más néven Magor, Mogor, Mogyer, Magyar. Nem véletlen a névválasztás sem, Mind Attila, Ed, Edemen mind Álmos és Árpád is Magor nemzetségéből származott.

Szerző: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nimrodnepe.blog.hu/api/trackback/id/tr8014077237

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

M0DERAT0R 2018.10.28. 02:33:10

Mi is Töhötömnek tanultuk. Így is ismertem. Viszont a helynévi anyagban a Tétény maradt meg. A kettő bizonyosan ugyanaz. Sajnos em tudom melyik krónikában maradt meg a Tahtum/Tahtum Töhötöm?! Utána kell néznem. Úgy tudom ma már az iskolákban is a Tétény nevet használják. Viszont mind a kettő helyes. Akár az András és az Endre.
Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző és politikai (jól)Megmondó-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |